Csillag Gábor
kultúrantropológus
„Voltam már szinkrontolmács, újságíró, kiállítás rendező, művészet-terápiás csoportvezető, kultúrantropológus egyetemi oktató. Most aktivista vagyok, és ez izgalmasabb, mint az összes eddigi egybevéve” – mondja a gyermekkorát New Yorkban töltő Csillag Gábor, aki csak kevéssel a rendszerváltás előtt tért vissza Magyarországra. Filozófia szakos hallgatóként azonban már 1988-ban részt vett az első egyetemi autonómiáért folytatott tüntetésen az ELTÉ-n, de akkor úgy döntött: nagyon nem szeretne politizálni. Helyette elment antropológusnak és a mexikói esőerdőkben folytatott terepmunkát. Közéleti szerepbe igazán akkor került, amikor tagja lett a Zöld Fiatalok nevű civil szervezetnek, amelynek vezetőjeként többek között fellépett a Zengőre építendő NATO lokátor ellen is. Jelenleg az októberben nyilvánosság elé lépő új politikai párt egyik alapító tagja.
Jávor Benedek
biológus
„Kimegyek a katedrára, és az egészet teljesen üresnek és hamisnak érezném, ha a mellé a sok maszlag mellé, amit ökofilozófiából tanítok a diákjaimnak nem tudnám odatenni, hogy mit is teszek tulajdonképpen mindennek érdekében” – mondja nagyon határozottan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karának adjunktusa. Tanulmányait az ELTE Természettudományi Karának biológus szakán végezte. Kutatási területei közé tartozik többek között a környezeti etika és filozófia, a jövő nemzedékének jogai, a vallások és az ökológia, illetve kiemelten foglakozik a társadalmi szervezetek szerepével a környezeti konfliktusokban. A Védegylet alapítása, azaz 2000 óta az egyesület szervezőbizottságának tagja, 2003-tól szóvivője, pártalapítási tervei miatt azonban nemrég lemondott ezekről a tisztségekről.
Schiffer András
ügyvéd, ismert jogvédő
Tanulmányait az ELTE Állam – és Jogtudományi Karának politológia szakán végezte, de mellette humánökológiát is tanult. Az emberjogi és az ökopolitikai szerepvállalás kombinációja mindig is tudatos szerepvállalás volt a számára. 2002-től a Védegylet nevű civil szervezet szervezőbizottságának, 2004-től felügyelőbizottságának a tagja, illetve ugyanettől az évtől a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője is. Hiánypótló publikációk, alkotmánybírósági beadványok, megnyert stratégiai perek és rengeteg fontos médiaszereplés fűződik a nevéhez. Rendkívül komoly szerepe volt abban, hogy a TASZ egy sikeres és látható emberi jogi szervezetté vált Magyarországon. Ennek ellenére azonban 2008. nyarán kilépett a társaságból, valamint a Védegyletből is, hogy létrehozzon egy új politikai pártot, amely egy teljesen új gondolkodásmóddal lép majd a nyilvánosság elé.
Sólyom László
jogász
Kemény, pragmatikus, az alkotmányra nagy hangsúlyt fektető személyiségnek tartják, aki elért mindent, amit csak lehetett. A Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karán diplomázott 1964-ben. Dolgozott tudományos kutatóként a Magyar Tudományos Akadémia Állam – és Jogtudományi Intézetében, valamint az Országgyűlés Könyvtárban is. 1975-ben az állam-és jogtudományok kandidátusa, 1981-ben doktora lett. 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság elnöke, 2001-ben pedig az MTA levelező tagjává választották. Az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, az MDF alapító, majd elnökségi tagja volt. 2005-ös köztársasági elnökké választásáig a Védegylet nevű civil szervezet vezetőségi tagja volt. Hivatalába 2005. augusztus 5-én iktatták be.
Lányi András
író, filmrendező
Eredetileg a Színház – és Filmművészeti Főiskolán szerzett filmrendezői diplomát. Dolgozott a Televízióban, dokumentumfilmeket és játékfilmeket forgatott, majd a MAFILM munkatársa lett. Ezek után mégis az írói pályát választotta: írt regényt, novellákat, elbeszéléseket, tankönyvet, publicisztikát. Részt vett a dunai vízlépcsőrendszer elleni tiltakozó mozgalomban is. „Barátaimmal 1997-ben Duna Charta, 2000-ben Védegylet néven alapítottunk szervezetet azoknak a dolgoknak a védelmére, amelyek nélkül nem érdemes élni. Hogy meggyőződésünk mellett érvelni tudjak, beletanultam a politikai filozófiába és az etikába. Így lettem egyetemi oktató” – mondja Lányi András egyetemi docens, az ELTE Társadalomtudományi Kar Településtudományi és Humánökológiai szakirányának vezetője, aki 2005-ben kilépett a Védegyletből, és azóta az Élőlánc Magyarországért színeiben képviseli az ökopolitikát.
Elek István
közíró, politikai tanácsadó
Augusztus vége óta az MR1 – Kossuth Rádióban jelentkezik minden szombaton a Rendszerváltoztatók – Húsz év után című, dokumentum jellegű műsorával, amelyben egykori társaival, barátaival, ellenfeleivel beszélget. Elek István a rendszerváltás értelmiségi politikusa, az MDF alapító tagja, az első szabadon választott országgyűlés képviselője. Miután a radikális jobboldali irányzattal folytatott küzdelmének köszönhetően az MDF képviselőcsoportja 1993. nyarán kizárja soraiból, a Fideszhez csatlakozik, 1998-tól Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója. 1994 és 1998 között a Magyar Nemzet főmunkatársa, jelenleg a Természet – és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány elnöke.
Karátson Gábor
festő, művészeti és filozófiai író, műfordító
1954-ben az ELTE magyar-német szakára jelentkezett, de átirányították a jogi karra. 1956. október 23-án ott volt a Sztálin-szobor ledöntésénél. A forradalmi események során részt vett a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalakításában, s az ELTE forradalmi bizottságának tagjává választották. A forradalom leverését követően illegális lapok terjesztésében segédkezett, ezért 1957. március 12-én rövid időre őrizetbe vették, majd júniusban letartóztatták. Izgatás vádjával hároméves börtönbüntetésre ítélték, de 1958 novemberében szabadlábra került. Minthogy egyetemi tanulmányait nem folytathatta, előbb fizikai munkás, a Nemzeti Színház statisztája, majd a Corvina Kiadó korrektora, 1974-től szerkesztője lett. A rendszerváltást követően a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen és az ELTE-n adott elő keleti filozófiát.
1968 óta rendszeresen szerepel képzőművészeti kiállításokon. Több művészeti és filozófiai könyv szerzője, lefordította Lao-ce Tao te kingjét. A nyolcvanas évektől aktív résztvevője a környezetvédelmi mozgalmaknak. A Védegylet alapító tagja, majd elnöke, később pedig tiszteletbeli elnöke 2008. májusáig.
Vásárhelyi Judit
tanár
Angol – skandináv - könyvtár szakos középiskolai tanár. Nordisztikából doktorált. Alternatív Nobel-díjas. A Független Ökológiai Központ és a Duna Kör alapítója. A Környezetvédelmi Minisztérium Oktatási Bizottságának, a Közép- és Kelet-Európai Környezetvédelmi Központ igazgatótanácsának, valamit a Védegylet Tanácsadó Testületének a tagja. Védegyletes tagságáról 2008. július 7-én mondott le.
Kindler József
a közgazdaság-tudomány doktora
1929-ben született. A közgazdaság-tudomány doktora címet 1976-ban szerezte meg. Legutóbbi, folyóiratban megjelent cikke: A döntések világa. Jelenleg a Budapesti
Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem emeritus professzora. A Védegylet Tanácsadó Testületi Tagságáról 2008. július. 7-én mondott le.
Vida Gábor
akadémikus, kutatóprofesszor, egyetemi tanár
„A természet szeretete már gyerekkoromban belém ivódott és ezért a szüleimnek tartozom köszönettel. Öten voltunk testvérek, és ha jó idő volt, szüleim minden vasárnap elvittek kirándulni, annak ellenére, hogy Budapesten laktunk, a Móricz Zsigmond körtéren. Csillebércre jártunk, meg a Kakukk-hegyre, akkor még hihetetlen gyönyörű szép erdők, rétek voltak ezen a területen. Ott teljesen más légkörben, a természetben csodálhattuk a röpködő szitakötőket, a virágok színét, illatát. Ezt a környezetet nem lehet nem megszeretni. Vonzalmamat a természet iránt még valami befolyásolta, ugyanis egy betegség miatt sokáig el voltam vágva a természetjárástól, de apám kezembe adta Jávorka Sándor Magyar flóra című könyvét. Ebből megtanultam a növények neveit, tulajdonságait, és amikor ismét kijutottam a természetbe, szinte ismerősként üdvözöltem a növényeket és az állatokat. Ezek a csodálatos élmények mélyen hatottak rám, és úgy éreztem, hogy csakis biológiával kívánok foglalkozni.” A természet iránti korai lelkesedése aztán hamar átfordult tudományos kíváncsiságba. 1957-ben végzett az ELTE Természettudományi karán biológia-kémia tanári szakon. 1961-től az MTA Genetikai Intézetének munkatársa. 1965-ben kandidátusi, majd 1973-ban doktori fokozatot szerzett a biológiai tudományok területén. 1985-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-től rendes tagja lett. Hosszú szakmai pályáján több kutatási területtel is foglalkozott, így a genetikával, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusával, az ökológiával és a környezetvédelemmel. A Védegylet Tanácsadó Testületének a tagja volt, azonban 2008. július 7-én lemondott. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémián és az ELTE Természettudományi Karán dolgozik.
Vay Márton
tanító
1979. október 23-án született. Az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Karán végzett tanító szakon. A Védegylet nevű civil szervezet irodavezetője volt. Jelenleg a Lehet Más a Politika nevű kezdeményezés választmányi tagja.
Rauschenberger Péter
fizika tanár, filozófus
1968. május 7-én született. A Védegylet munkatársa volt, azonban pártalapítási tervek miatt lemondott a tagságról. Időnként megjelennek cikkei, tanulmányai az Élet és Irodalom hasábjain. Legutóbbi Maradhat? Című cikkében Gyurcsány Ferenc távozása mellett érvelt.
Nagy Katalin
