HTML

Írásgyakorlat

Az ELTE kommunikáció szakos diákjainak cikkei az LMP alakulásáról

Friss topikok

Linkblog

Egy értelmiségi szerepei

2008.11.17. 22:56 emc

Lehet más a politikus?

Portré Schiffer Andrásról 

Schiffer András eddig a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédőjeként és a Védegylet aktivistájaként vett részt a közéletben. Most úgy látja, itt az ideje, hogy politikusként is színre lépjen. Fiatal kora óta keres egy olyan pártot, amellyel azonosoulni tudna. Eddig nem találta meg, most a létrehozásán dolgozik.  Azt állítja, lehet más a politika. És a politikus? 

     Senkit sem lepett meg, hogy Schiffer András újabban politikusnak készül, hiszen amióta az eszét tudja, érdeklik a közügyek. Az éppen aktuális pártokkal azonban sosem volt kibékülve. „Én személyesen már 15 éve várok arra, hogy legyen egy olyan politikai formáció, amiben otthonosan érzem magam” – mondta. Ma „alternatív demokrataként” pártot alapít a „Lehet más a politika” mozgalom (LMP) egyik központi alakjaként, de hosszú út vezetett idáig.

      Már 18 évesen kereste a helyét a politikában. Baloldali akart lenni, de úgy, hogy távol tartja magát az egykori állampárttól és annak utóvédjeitől. Politikai érdeklődését a családjából hozta, hiszen így vagy úgy az egész családnak köze volt a politikához: apja három testvére rendszerellenes volt, az apja és a nagyapja viszont tele volt illúziókkal a szocializmusról. Schiffer a kettő között kereste a megoldást. Így került közel Gyurcsány Ferenchez és társaságához. „Az akkori establishmentből egyetlen olyan figura volt, akiről úgy tűnt, hogy nem csak balos maszlagokat hirdet, hanem ezt a gyakorlatban is megvalósítaná. Nevezetesen, hogy ott kéne kezdeni az esélyegyenlőséget, hogy a pártállami szervezeteknek az utolsó szögig mindent vissza kellene adni a köznek. Ez az ember az utolsó hónapokban a KISZ KB titkára volt, és úgy hívták, hogy Gyurcsány Ferenc” – emlékszik vissza Schiffer, aki akkoriban nagyon tisztelte a nála tíz évvel idősebb Gyurcsányt. Így amikor Gyurcsány elkezdte szervezni az Új Nemzedék nevű formációt 1989-ben, Schiffert nem nagyon kellett győzködni a csatlakozásról. Párszor összegyűltek Bajnai Gordon Bakács utcai szuterénlakásában, és közösen szervezkedni kezdtek. Az Új Nemzedék Schiffer szerint nagyon demokratikus volt, és hirdette a társadalmi részvételt. Érdekes társaság verbuválódott össze: a szervezet tagja volt például Halász János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője és Stumpf István is.  A szervezet egy éven belül megszűnt. Gyurcsányék hamar rájöttek, hogy az állampárt utóvédjei és a jobboldali gazdaságpolitikát hirdető ellenzéki csoportosulások között fű nem terem, és ezt látva visszavonulót fújtak. Schiffer azonban továbbra is kereste a helyét a nómenklatúrától független baloldalon, ezért 1990 nyarán gyakorlatilag a nulláról létrehozták néhány végzős közgazdásszal az Ifjú Szocialisták Mozgalmát (ISZM). 

Az erkölcsi tisztaság kevés volt 

     Schiffer ma már kissé buta naivitásnak tartja, hogy megpróbáltak alulról, pénz nélkül létrehozni egy baloldali ifjúsági mozgalmat, remélve, hogy a választáson csúfos vereséget szenvedett MSZP-nek meg lehet változtatni az irányát. „Ahogy engedett a szorítás az MSZP körül, minket egyszerűen letoltak a pályáról. Előhozták a KISZ utódszerevezetét, a BIT-et, és azok egyszerűen pénzzel lenyomtak minket. Nekünk nem volt pénzük.” Néhányan segítették őket az MSZP vezetőségéből, köztük Vitányi Iván és Sipos József. „Vitányi adott nekünk egy szobát, ahol tudtunk telefonálni, de egyébként egy büdös fillérünk nem volt. Ők meg tele voltak ingatlanokkal, táborokkal”- mondta Schiffer. Követelte, hogy számoltassák el a BIT-et, hogy vegyék el a KISZ-től megtartott hatalmas vagyonukat, és adják vissza a köznek. „Akkor egy ma is működő MSZP-s polgármester, volt KISZ-vezető majdnem tettlegesen jött nekem, hogy én ezt hogy gondolom” – meséli. „Az egyik ma is fontos pozíciót betöltő MSZP-s politikus behívatott minket, és azt mondta, hogy hagyjuk már abba ezt az acsarkodást. Még ma is borsózik tőle a hátam, amikor azt mondták nekünk, hogy fogjunk össze, mert nálunk van az erkölcsi tisztaság, náluk a vagyon. Az volt az alku, hogy ne törődjünk azzal, ki hogyan szerezte a vagyonát, és akkor mindenki jól fog járni. Burkoltan listás induló helyeket kínáltak.” Schifferék ezt visszautasították, és ’92-ben kiszálltak az Ifjú Szocialisták Mozgalmából. „Áldom a sorsot, hogy így történt. Visszagondolva nagyon fullasztó, áporodott levegője volt annak a milliőnek, ami az MSZP-t körbelengte” – mondja Schiffer, akit még két évvel ezután is foglalkoztatott a KISZ-vagyon kérdése. ’94-ben írt egy olvasói levelet arról, hogy a BIT-esek lenyúlják a vidéki KISZ szervezeteket. „Andrást jobban foglalkoztatta a KISZ-vagyon, ő agresszívebb, keményebb ember volt a politikában, nem félt a konfliktustól” - mondja Bassa Zoltán, volt ifjú szocialista, aki szintén aláírta a levelet. Schiffer most is szereti a felszínre hozni a problémákat. Ismerősei szerint abból van a legtöbb konfliktusa, hogy mindenről nagyon határozott elképzelése van, és nem szokta feladni az álláspontját.  

Schiffer egyre inkább alternatív 

     Megszűnése előtt nem sokkal már az ISZM is az alternatív mozgalmak felé kacsintgatott. ’92-ben zöldekkel és budapesti anarchista csoportokkal közösen szervezték a Jászberényi Alternatív Fesztivált, amely a részt vevő 300 fiatal számára legendássá vált. A zenekarok mellett közéleti személyiségeket is meghívtak, köztük Jánosi Györgyöt és Fodor Gábort. Az akkor szokatlanul színes kulturális - politikai rendezvény nagyon jól sikerült. Amikor aztán az Ifjú Szocialisták egy szerb-horvát háború elleni pacifista tüntetésen is részt vettek az anarchistákkal, az MSZP kezdett egyre csúnyábban nézni rájuk – mondta Bassa Zoltán.

     Schiffer a ’90-es évek elején a szocialista szervezetekből kiábrándulva az alternatív mozgalmakhoz fordult. Akkor egy maroknyi alternatív gondolkodású fiatal úgy döntött, hogy együtt akarnak dolgozni, és létrehozták az Alternatív Hálót, ami bizonyos szempontból előképe az LMP-nek. A szervezet tömörítette azt a néhány társadalomkritikai mozgalmat (zöldeket, baloldali anarchistákat, feministákat stb.), amely akkor Budapesten működött. Schiffer a szervezet egyik mozgatórugója volt. Ez abból is látszik, hogy amikor visszavonult a közéletből és belevetette magát a jogi tanulmányokba, akkor ezek az alternatív kezdeményezések is elhaltak, mondta Móra Vera, az Alternatív Háló egykori tagja. Schiffer nosztalgiával emlékszik vissza ezekre az időkre: „Nagy időszak volt ez akkor, ’93 tájékán, amikor sok mindennek az alapja megteremtődött. Még működött az Egyetemi Színpad. Lányi és Karátson oda szervezte a Fidesz Liget Akadémiát, ott csináltuk az Alternatív Hálót, ott voltak a Narancs és a Tilos Rádió szerkesztőségi ülései, tehát nagyon pezsgő élet volt ott másfél-két éven keresztül.”

Ügyvéd, jogvédő és védegyletes aktivista egy személyben

     Schiffer 1995-ben diplomázott az ELTE jogi karán. Szólásszabadság témában írta a szakdolgozatát és több cikket is. Írásaira felfigyelt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) alapító elnöke, és megkérte, hogy dolgozzon a szervezetnek. „Ez szakmai, jogpolitikai elhivatottságról szólt” - mondja Schiffer. A TASZ egyik legismertebb arcának számított, publikációk, alkotmánybírósági határozatok, médiaszereplések, nyertes stratégiai perek köthetők a nevéhez. „Sokat tett azért, hogy a TASZ az egyik legsikeresebb és legláthatóbb emberi jogi szervezet Magyarországon” - olvasható a társaság honlapján.  A politikai szabadságjogok, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság volt a fő szakterülete. Szólásszabadság ügyében sikerrel védte a TASZ ügyvédjeként György Pétert és Orbán Viktort. „Nagyon okos, és hihetetlenül alapos” - mondja Baltay Levente, volt évfolyamtársa, majd a TASZ-nál munkatársa. „Együtt szakvizsgáztunk – meséli. - Én rendesen felkészültem, András mégis paragrafusonként tudta, hogy mi van olyan törvényekben, amelyekről még csak nem is hallottam. Más témákban is ennyire felkészült tudott lenni.”

     Schiffer leginkább ügyvédnek tartja magát, de azt soha nem tudta volna elképzelni, hogy csak ügyvéd legyen, és ne csináljon mellette mást. „Attól a gondolattol rosszul vagyok, hogy 60-65 évesen cégbejegyzési kérelmeket küldjek be, és ingatlan adásvételi szerződéseket jegyezzek ellen. Nem túl csábító jövőkép”- mondja. Ugyanakkor azt sem tudja elképzelni, hogy évtizedekig hivatásos politikus legyen. Mindig olyan volt, aki egyszerre több dolgot szeretett csinálni, és nehezen viseli, ha egy valaminél leragad.

     Ezért örült, amikor 2000 tavaszán Lányi András megkereste, hogy hirtelen felindulásból alapítanak egy környezetvédő szervezetet, a Védegyletet. Schiffer korábban nem vett részt zöld mozgalomban. Lányi azért hívta mégis a Védegyletbe, hogy baloldali gondolkodású ember is legyen a szervezetben. Régóta ismerték egymást: a Schiffer nagybátyja által alapított Magyar Filmklub Szövetségben mindketten benne voltak (Schiffer már 16 évesen). Az első 2-3 évben, amikor a Védegylet még nem foglalkozott közpolitikával, Schiffer nem nagyon vett részt a munkában. Aztán 2003-tól jöttek sorra a sikerek. Többek között a Sólyom-kampányban, a Zengő-ügyben és a Jövő Nemzedékek Ombudsmanja-törvény elfogadtatásában is komoly szerepe volt Schiffernek. Itt is – mint mindenben, amiben részt vett – meghatározó figurává vált. „András hihetetlenül sokat tett hozzá a Védegylet munkájához. Amit ő be tudott hozni akár szakmailag, akár tartalmilag – az alkotmányos jogok védelme, az információszabadság, az átláthatóság – azok nagyon fontos elemeivé, megkülönböztető jegyeivé váltak a Védegyletnek” – mondta róla Jávor Benedek, akivel a Védegyletben és az LMP-ben is együtt dolgozik. A Védegyletnek az is jól jött, hogy Schiffer már a TASZ-os ügyeivel ismertté vált. „Az, hogy András sokat szerepelt a médiában, annak is köszönhető, hogy olyan ügyeket vitt, amelyeknek hírértékük volt. Meg persze az is hozzájárult, hogy András elképesztően sokat dolgozik. Sorban jöttek ki a keze alól a dolgok” – mondta Jávor Benedek. 

Kéne egy párt… Vagy kettő? 

      Schiffer egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a Védegyletben megtalálta a politikai otthonát: azt a közösséget, ahol úgy érezhette, hogy hozzá hasonló politikai beállítódású emberekkel dolgozhat együtt. Emellett mindig is azok közé tartozott a szervezeten belül, akik kezdettől fogva pártalapításon gondolkodtak. 

     Az első komolyabb ötletelés 2003 nyarán volt, amikor 15-20 fiatal – köztük Schiffer András – összeült az akkori Szimpla Kávézóban, és arról kezdtek gondolkodni, hogy talán össze lehetne hozni egy pártot. Akkor még úgy döntöttek, hogy nem aktuális a dolog. Aztán Sólyom László köztársasági elnökké választása újabb lendületet adott a pártalapításhoz. A Sólyom-kampányt ugyanis a Védegylet szervezte. „2003 karácsonyán az Üllői úton baktattam, és havazott - emlékszik vissza Schiffer, a kampány vezetője. - Azon gondolkodtam, hogyan lehetne jelezni a közvélemény felé, hogy a Védegylet több mint zöld.” Ekkor eszébe jutott, a 2005-ös elnökválasztásra a legtekintélyesebb emberüket, Sólyom Lászlót javasolhatnák köztársasági elnöknek. Lányi Andrásnak is tetszett az ötlet, és együtt kezdték szervezni a kampányt. Sikerült 110 közéleti személyiséget meggyőzniük mind bal, mind jobb oldalról, hogy írják alá a levelüket, amelyben Sólyom Lászlót köztársasági elnöknek javasolják. Nem is gondolták, hogy a kampány sikeres lesz, inkább csak arra számítottak, hogy ezzel előtérbe kerül az ökopolitikai gondolkodás a közéletben. Sólyom köztársasági elnöksége ennek tényleg egy löketet adott. A sikeren felbuzdulva még Sólyom jelölésével egyidejűleg elkezdték az előkészítő tárgyalásokat különböző zöld szervezetekkel egy új párt megalakításáról. Lányi András, a Védegylet központi embere állt a szervezkedés élére, amelyből később az Élőlánc Magyarországért nevű pártot hozták létre. Kezdetben Schiffer is a kezdeményezés mellé állt, de pár hónap múlva több védegyletessel együtt kihátrált a szervezkedés mögül, mondván, hogy az bukásra van ítélve.

   Schiffer és társai kilépését Lányi András váratlan cserbenhagyásnak tekintette. Bár éveken át közösen tervezgették a pártalapítás, és Schiffer politikai mentorának tekinti Lányit, kapcsolatuk mostanra annyira megromlott, hogy Lányi András elképzelhetetlennek tart bármilyen későbbi együttműködést. Schiffer is csalódott. „93 óta szerettem volna egy ilyen pártot, 2005-ig szentül meg voltam győződve arról, hogy ez Lányi nélkül nem megy, 2005-ben kiderült, hogy vele sem” - mondta.

      „A két dudás egy csárdában tipikus esete - mondja Móra Vera. - Schiffer és Lányi is nagyon erős személyiség. Ráadásul Lányi kifejezetten irányító típus. András viszont nem feltétlenül akar legelöl menni, bár az tény, hogy mennek utána az emberek.  Nem csoda, hogy ez a két ember nem tud egymással kijönni.”

     Lányi szerint kezdetben még teljes volt köztük az egyetértés, és váratlanul érte, hogy márciusban többen is elbizonytalanodtak. Schiffer ezzel szemben azt állítja, hogy már az elejétől fogva megosztotta Lányival az aggályait.

 „Amikor a kampány elkezdett jól működni, 2005 márciusában, Schifferéknek egyszercsak fenntartásai támadtak” – mondta Lányi, – „nem tartották időszerűnek a pártalapítást. Ezzel egyidejűleg megvádoltak azzal, hogy jobbra viszem el a Védegyletet.” Ez a vita azzal végződött, hogy Lányi András kilépett a saját maga által alapított Védegyletből. Úgy érezte, nem volt már meg az a baráti, szeretetteli légkör, ami miatt érdemes maradni. „Rémülten vettem észre, hogy a Védegyleten belül is megjelent az egész magyar politikai életet megmételyező gyanakvás, kirekesztés”- mondta. Ettől függetlenül tovább szervezték a pártot.

     Schiffer András azt mondta, hogy ő már korábban többször négyszemközt is megpróbálta meggyőzni Lányit az aggályairól. „Volt, hogy beültünk az akkor még létező Szóda udvarba, sétáltunk az Andrássy úton és beszélgettünk erről”. Elmondta Lányi Andrásnak már 2004-ben, hogy benne van a pártalapításban, de akkor el kell kezdeni járni a vidékeket és adatbázist csinálni. Schiffer szerint Lányi ezt hárította. Schiffer András szeptemberben úgy gondolta, a választásokig hátralévő fél év alatt lehetetlen felkészülni. Időszerűtlen, kalandor-politikának tartotta ezt a lépést. „Nem volt ez elhamarkodott, kb. húsz év előkészület előzte meg” - mondta Lányi. „Próbáltam őt visszatartani ettől az egész történettől” - meséli Schiffer. „Amikor mi 2005-ben felálltunk, még semmilyen feszültség nem volt köztünk. Lányi András írt egy szomorú hangvételű levelet, amelyben elmondta, hogy mennyire sajnálja, hogy mi ebben nem veszünk részt, mert ezen múlik az egésznek a sikere, és ő arra számított, hogy mi vele megyünk. Úgy írta alá: egy öregedő politikai kalandor.”

     Lányi András végül Schifferék nélkül alapította meg az Élőlánc Magyarországért nevű ökopártot, ami meg is bukott a 2006-os választásokon. Ennek fő oka Lányi szerint az, hogy a Védegylet nyilvánosan elítélően nyilatkozott a pártról, és ezzel ellehetlenítették őket. „Nyilvánvaló volt, hogy ha a Védegylet nem áll mögénk, akkor ez egy reménytelen, komolytalan dolog. Minket tehát lesre futtattak.” Lányi András hátsó politikai szándékokat is sejt Schifferék kilépése mögött, de Schiffer szerint Lányi összeesküvés-elméleteket gyárt. „Eléggé elkeserít ez az irracionális viszonyulás, de bízom abban, hogy felülkerekedik a bölcs belátás és fogunk még együttműködni”- mondja Schiffer. 

Mégsem megy minden egyszerre 

     Schiffer részéről tudatos választás volt az emberjogi és az ökopolitikai tevékenységek kombinációja. Azt gondolta, hogy a személyi átfedések csak erősíthetik a különböző társadalmi szervezeteket. A különféle szerepvállalásai azonban olykor konfliktusba kerültek egymással. Ilyen volt legutóbb a pártalapítás is, ami miatt abba kellett hagynia jogvédő tevékenységét. A TASZ alapító okiratában ugyanis benne van, hogy a szervezetnek nem lehet köze pártokhoz. Schiffer tisztában volt azzal, hogy nem lehet egyszerre egy jogvédő szervezet és egy párt arca, de az fel sem merült benne, hogy a pártalapítás miatt a TASZ-beli tagságáról is le kell mondania, és még a háttérben sem dolgozhat a szervezetnél. Ráadásul a párt még meg sem alakult, amikor a TASZ-tól távoznia kellett.

     Schiffer más okokat is sejt a kiválásával kapcsolatban. Szerinte őt már 2007. óta el akarták távolítani a szervezetből, amikor megjelent az Élet és Irodalomban Párt a betonban című, az SZDSZ-t keményen kritizáló írása. A TASZ fő támogatóját, az amerikai OSI-t (Open Society Institute) informáló magyar bürokraták és véleményformálók Schiffer szerint „elég jól be vannak kötve a balliberális szekértáborba”, és kemény hangú írásai miatt mihamarabb meg akartak szabadulni tőle. Két konkrét személyről is tud. Az egyikük szerinte azzal dicsekedett másoknak, hogy egy évükbe telt, hogy kipasszírozzák őt a TASZ-ból. „Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a Védegylettel részt vettem a „TB-mentőkben”. Ezzel a liberálisok szent tehenét, az egészségbiztosítási vagyon széthordását támadtuk meg”- mondja. Dénes Balázs, a TASZ elnöke az Indexnek elmondta, hogy a szervezeten belül kezelni tudták Schiffer egyéb szerepvállalásait, de a TASZ-t többször bírálták emiatt. Mi is megkerestük Dénes Balázst, de nem nyilatkozott az ügyről. 

Most akkor jobboldali vagy baloldali?

     Egyik sem, legalábbis ha a magyarországi viszonyokat nézzük – mondják róla. Bár állandóan politizál, a rendszerváltás óta nem tudta besorolni magát egyik politikai kategóriába sem. „A bal-jobb logikában nem lehet elhelyezni Andrást. Neki van egy nagyon határozott elképzelése a fejében a világról, hogy mik azok az értékek, mi az a program, amit helyesnek gondol, és amit szeretne megvalósítani. Ennek során keresztbe-kasul át lehet vágni a létező politikai erővonalakat, és ez zavarba hozza az embereket, hogy az egyik héten kormánypárti, a másik héten meg ellenzéki húrokat penget András és a Védegylet”- magyarázta Jávor Benedek. Ezért mondja magát Schiffer alternatív demokratának. „Én azt értem alternatív demokrata alatt, amelyik egyszerre ellenfele annak a technokrata politikának, amit az MSZP és az SZDSZ visz, és annak a tekintélyelvű, autoritér populizmusnak is, ami a Fidesznél sokszor tetten érhető”- mondja. Mivel a jelenlegi politikai erőtérben nincs ilyen párt, Schiffer most minden erejével azon dolgozik, hogy legyen.

      Kezdettől fogva központi szerepet játszik a „Lehet más a politika” mozgalomban: nemcsak a programalkotásban vesz részt, hanem aktívan szervezkedik, vidéken kampányol, szinte minden munkafolyamatból kiveszi a részét. Nagyon elszántan és megszállottan dolgozik. „Valószínűleg András nélkül ez lassabban születik meg, nem áll össze a kritikus tömege azoknak az embereknek, akik aztán úgy döntenek, hogy ezt csináljuk meg. Sokan és sokat vitáznak vele, de serkenti a gondolkodást” – mondja Jávor Benedek. Schiffernek még olyan embereket is sikerült beszerveznie, akik igencsak kételkedtek az új párt sikerében. Ilyen volt Móra Vera is, aki végül azért adta be a derekát, mert Schiffernek nem tudott nemet mondani. „Van egy elképesztő kitartása. Bizonyos szempontból ő az a fajta személyiség, akit ha kidobnak az ajtón, akkor visszajön az ablakon. Szeretném tőle eltanulni, hogy hogyan győzi meg az embereket arról, hogy utána menjenek. Mert láthaóan nincsen trükkje” – mondta Móra Vera. Ha trükkje nincs is, annyi biztos, hogy hatalmas kapcsolati hálóval rendelkezik. „Amikor az egyetemre jártunk, akkor András mindenkit ismert, és ő most is mindenkit ismer. Az iwiwen van hatmillió ismerőse. Egy időben az volt a gyanúm, hogy gyűjti az ismerősöket, de nem, mindenkiről tudja, hogy kicsoda, és róla is tudják, ki ő” – magyarázza Baltay Levente, a TASZ ügyvivője. A kapcsolati tőkéjét leginkább szervezkedésre használja. Bassa Zoltán szerint Schiffert a legtöbben úgy ismerik meg, hogy valamibe beszervezi őket. A korábbi pártszervezésnél sem okozott neki gondot 700 olyan nevet összeírni, akiket mozgósíthatónak gondolt. Mindig is másokkal együtt, közösségben szeretett dolgozni, sosem állt egyedül valaminek az élére. Ez az új pártban sem lesz másképp. „Az az inspiráló, hogy most van először egy olyan kísérlet, hogy nem egy ember mondta, hogy gyertek utánam, hanem különböző, egymással már egy-két évtizede kapcsolatban lévő aktivisták, akiket sok közös politikai együttműködés összefűz, egyszerre gondolták azt, hogy ezt meg kell csinálni. Ilyen nem volt az utóbbi években” – magyarázza Schiffer. 

Garbós értelmiségiből politikus? 

     Schiffer most új szerepre készül: ha a választók is úgy akarják, politikus lesz. Ismerősei könnyen el tudják képzelni ebben a szerepben, azonban a kommunikációján még van mit csiszolni – mondják. „Ő tipikusan egy garbós, belvárosi értelmiségi, és ezzel egy nagyon szűk körnek tud szimpatikus lenni”- vélekedik Piroch Kata, a Zöld Fiatalok munkatársa. Schiffer tisztában is van ezzel, és próbál „populistább” lenni, de egyelőre még szoknia kell a helyzetet. „Vicces volt, amikor a múltkor az ATV-ben egy reggeli műsorban szerepeltem, és Tamás Gáspár Miklós a stúdióból kifelé jövet ironikusan megjegyezte, hogy „látom, próbálsz elszakadni az értelmiségi nyelvtől”. „Tényleg nem fogalmaztam bonyolultan, kliséket mondtam, de amikor kijöttem a stúdióból, rettenetesen rosszul éreztem magam. Értem, hogy egy reggeli műsorban nem lehet mindent megindokolni, de engem zavar, ha nincs minden gondolat elvarrva, kifejtve”- mondja Schiffer.

     A fő fegyvere a választók megnyerésére ismerősei szerint az egyenessége, a hitelessége lehet. Schiffer azt mondja, hogy azt az elementáris felháborodást akarják sikerükhöz kihasználni, ami a jelenlegi politikai elitet övezi. Sok mindent láttak, megéltek a politikában, amit nem akarnak követni. Nem akarnak minden áron politikusok lenni. „Én azért manírokat nem fogok bedobni, hogy ezáltal eladhatóbb legyek - mondja Schiffer. - Úgy gondolom, hogy a hitelességnek az a lényege, hogy az ember azt mondja, amit gondol, és azt csinálja, amiben hisz. Lehet, hogy ez belátható időn belül nem kifizetődő, akkor így jártam, így jártunk…”

     Halász Lilla, Zádrovich Aliz


1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://emc08.blog.hu/api/trackback/id/tr72774647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dnsbali 2008.11.19. 16:42:41

"Dénes Balázs, a TASZ elnöke az Indexnek elmondta, hogy a szervezeten belül kezelni tudták Schiffer egyéb szerepvállalásait, de a TASZ-t többször bírálták emiatt. Mi is megkerestük Dénes Balázst, de nem nyilatkozott az ügyről."

Hm. Elhiszem, hogy egy ilyen cikkben nagyon klasszul néz ki a "nem nyilatkozott az ügyről" fordulat, kár, hogy jelen esetben ez egy kurva nagy csúsztatás. És csúsztatással kevés cikkben van rendben operálni, egy újságíró-karrier elejét fémjelező darabban biztos nem.
A tény ugyanis az, hogy a szerző (?) korábban azzal hívott fel, akarok-e háttérbeszélgetést folytatni vele egy Andrásról készülő portréhoz. Ezt köszönettel visszautasítottam, és ha jól emlékszem, megadtam neki a cikkben szereplő TASZ-ügyvivő, Baltay Levente számát. Arra, hogy kommentáljam András TASZ-tól való távozásának körülményeit, és kettős szerepvállalását, soha senki nem kért.
süti beállítások módosítása