HTML

Írásgyakorlat

Az ELTE kommunikáció szakos diákjainak cikkei az LMP alakulásáról

Friss topikok

Linkblog

Lassú helyi mozgalmak helyett instant sikert remél az LMP

2008.12.23. 15:32 emc

Összemérve nagy testvérükkel, az 1980-ban alakult német Zöld párttal a magyar Lehet más a politika mozgalom teljesen más irányból vág neki a nagypolitikába való betörésnek.

 

Ha zöld pártról van szó a legtöbben nem véletlenül Európa legsikeresebbnek tartott politikai mozgalmára, a németországi Zöldekre gondolnak. A kontinens legrégebbi „ökopártja" 1980-ban alakult és 1983 óta tagja a német parlamentnek. A párt történetének és szerkezeti felépítésének vizsgálása azonban szükségtelen, ugyanis a 2007 óta ellenzékben lévő párt és a magyar LMP mozgalom - azon kívül, hogy mindketten „zöldek" - nem sokban egyezik. A különbségekre blogunk korábbi cikke és Maruzsa Zoltán, az ELTE-BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusával készült beszélgetésünk mutatott rá.

 

A két mozgalom alakulásának körülményei Maruzsa szerint mutatnak némi egyezést, ahogy Németországban az 1970-es évektől, úgy Magyarországon 2002-től kifulladtak a politikai pártok és egy új politikai erő megjelenéséhez lenne idő. Ahogy a Zöldek úgy az LMP is a status quo megbontására törekszik, ám a magyarok erős hendikeppel indulnak. A német Zöldek a Hidegháború közepén, az atomfegyverek alkalmazása ellen kezdtek el szervezkedni. Nézeteiket kezdetben nem karolta fel, nem vállalhatták fel sem a szocialisták, sem a konzervatívok. Ezzel ellentétben ma a környezettudatos politizálás, legalább a jelszavakra aggatott lábjegyzet formájában minden komoly politikai álmokat dédelgető mozgalomnál kötelezővé vált. Ma Magyarországon már nem lehet szimplán a „fenntartható fejlődés" emlegetésével feltűnni, hiszen a legfontosabb bűvös szavak minden párt programjában megtalálhatóak.

 

Maruzsa szerint a két mozgalom megalakulása közt egy lényegesebb különbség is felfedezhető, és míg az első a külső körülmények jelentőségét emelte ki, a párt sikere szempontjából fontosabb lehet egy másik történelmi körülmény. Az 1970-es évektől folyamatosan nőtt a helyi önkormányzatok, mozgalmak szerepe az országban. A Zöldek ezt használták ki,, méghozzá úgy, hogy a kezdetekben, az LMP-vel ellentétben nem országos szinten egységes párt kialakítására koncentráltak. Egymástól függetlenül működő, helyi ügyekkel foglalkozó zöld szervezetek léptek be helyi mozgalmakba, értek el a kisebb közösségben sikereket. Ez ahhoz járult hozzá, hogy egy hűséges szavazóbázisuk alakuljon ki, ami segítette őket abban, hogy a hagyományosan kevés szavazót vonzó választásokon jobb eredményeket érjenek el. Így lettek különösen sikeres a mozgalom önkormányzati és 1979-től uniós szinten is.

 

Ezzel szemben az LMP, már megalakulása után fél évvel sikereket remél az európai parlamenti választástól, ám Maruzsa szerint ezt a Zöldekkel azonos út lehetetlenné tenné: „Ez egy hosszú folyamat" - utal arra mennyi időbe és energiába telik a helyi szinten szerveződő mozgalomnak, hogy megfelelő méretű szavazóbázist tud kialakítani egy városban. Az LMP azonban úgy tűnik, pár vidéki vitakörén kívül nem kíván aktív tevékenységet folytatni a helyi önkormányzatokban, legalábbis sem honaljuk, sem blogjuk nem árulkodik arról, hogy hajlandóak lennének éveket eltölteni különböző kisebb helyi ügyekkel, mire az bármiféle országos politikai hasznot hozna számukra.

 

Látványosan elkülöníti a két mozgalmat az, hogy míg a német Zöldek szinte az összes - politikai hovatartozás szerint - vakmerőnek vagy haladónak tartott nézetet magukévá tették, addig az LMP hivatalos honlapján és vezetőik nyilatkozata alapján az derül ki, testvérpártjukkal ellentétben nem képezi programjuk fontos részét olyan társadalmat megosztó témák, mint a meleg egyenjogúság. Maruzsa szerint a német Zöld pártnak az éppen aktuális „polgárpukkasztó" nézetek támogatása a túléléshez is szükséges, garantálja ugyanis, hogy a párt soha ne váljon kifulladt politikai párttá. Velük szemben az LMP két médiavisszhangot keltő akciója, az október eleji félresikerült parlamenti lézerezése és a november közepi korrupcióellenes bemutató alapján úgy tűnik az LMP nem radikális nézetekkel, hanem a jelenlegi politikai erőktől erkölcsi alapon való elhatárolódással akarja magára felhívni a figyelmet.

 

A németországi Zöld mozgalommal való összevetés alapvető problémája, hogy míg a Zöldek előbb helyi ügyekért harcoltak és helyi mozgalmakban vettek részt majd később szerveződtek párttá, addig az LMP látványos akciókra építő kampánnyal próbál rögtön sikereket elérni. Amíg azonban Zöldeknek a helyi szinten elért eredményeik hosszú távon platformot biztosítottak ahhoz, hogy huszonöt éven át a német parlament tagjai lehessenek, addig az LMP jelenleg ugyanúgy, lózungokkal operál, mint azok a pártok, amelyeket helyettesíteni szeretne.

 

Vass Dávid

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://emc08.blog.hu/api/trackback/id/tr61838538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szúrófény 2009.06.15. 06:56:05

Muhi, Mohács, Mohi, a magyarok el, kipusztúlásának állomásai! A "nagy formátumú" baromnak szava sem volt ellene, se ágyúja mivel a Duna elterelést építő hajóhidat szétlövesse!

Ouaid (törölt) 2009.08.20. 03:22:54

Klassz cikk, de lehet vele vitatkozni. Nekem úgy tűnik, a német Zöldek igen profik voltak politikai téren. Ezzel szemben az új magyar civil mozgalmaknak a "bájos" amatőr jellege az, ami nagyon fogyaszthatóvá teszi a programjukat. A németeknél nem volt olyan szintű kiábrándulás sem a közéletből, mint nálunk, legalábbis a szakértő ezt nem említette. Az LMP nevében is említett célkitűzése, hogy egyszerűen nem "új" politikát, csak "normális" politikát akarnak, sokkal jobban illik a magyar helyzethez.
süti beállítások módosítása